Megújult formában tér vissza a fővárosi közbringarendszer tavasszal

  A jelenlegi üzemeltetői szerződés november 29-én lejár, amelyet a BKK nem hosszabbított meg az átmeneti hónapokra, tehát a szolgáltatás tavaszig szünetelni fog.

    Hozzátették, hogy a leállás egyébként is elengedhetetlen lett volna a rendszer átalakításához, erre pedig a téli időszak a legideálisabb: ilyenkor az átlagosnál 90 százalékkal alacsonyabb a kerékpárok kihasználtsága.

    A várható fejlesztésekről azt írták, 1200 új, a jelenleginél könnyebb kerékpár érkezik Budapestre, ez az állomány - igény esetén - még 400 biciklivel bármikor bővíthető.

    A tervek szerint rugalmas tarifarendszer lép életbe, amelyben a BKK-bérlettel rendelkezők jelentős kedvezményekre számíthatnak. Az üzemeltetéséhez új informatikai háttér épül ki.

    Felhasználóbarát, új applikáció is érkezik, amellyel egyszerűen és gyorsan lehet igénybe venni a szolgáltatást.

    Megmarad a jelenleg rendelkezésre álló 158 dokkoló, de a BKK a jövőben újszerű - úgynevezett free-floating - megoldásokat is tesztelni fog: ezzel az is lehetővé válhat, hogy az ügyfelek a kerékpárokat előre kijelölt virtuális dokkolóknál helyezzék el.

    A Mol Bubi új rendszerében azonban továbbra sem lesznek elektromos meghajtású biciklik. Ennek az az oka, hogy az e-kerékpárok jelentősen növelnék a közbringarendszer fenntartását, ugyanis ezeknek a járműveknek nemcsak a beszerzése, hanem az üzemeltetési költsége is többszöröse egy hagyományos bicikliének - áll a közleményben.

Online kulturális programok és újra megnyitó turisztikai helyszínek várják az érdeklődőket

Online kulturális programok és újra megnyitó turisztikai helyszínek várják az érdeklődőket, az események többek között a Magyar Nemzeti Múzeumot (MNM), a tatabányai Bányászati és Ipari Skanzent, a Bükki Nemzeti Parkot, valamint a Miskolci Nemzeti Színházat érintik - tudatták a szervezők szerdán az MTI-vel.

    Kommenteket és hozzászólásokat vár csütörtökig a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), amelyben arra keresik a választ, hogy kinek mi az első gondolata a múzeumról. A kommüniké kiemeli, hogy a Közösségek Hete keretében kiderülhet, milyen sokféleképpen gondolkodnak a látogatók MNM-ről.
    A május 18-i múzeumi világnap alkalmából a hétvégén ingyenes lesz a belépés a tatabányai Bányászati és Ipari Skanzenbe. A szabadtéri gyűjtemény távolságtartás mellett látogatható, a kasházban és a főépületben kötelező maszkot viselni, a többi bemutatóterem zárva tart.
    Korlátozott nyitvatartási időben és csökkentett szolgáltatásokkal várja a vendégeket a hétvégétől ismét a szigetvári vár. A műemlék területére csak szájmaszkban lehet belépni és az egymástól való kétméteres védőtávolság tartását várják el az emberektől - olvasható a közleményben.
 Nógrád megyében újra látogatható a világörökségi Hollókő vára és az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. A vár a zárt terek kivételével látogatható. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet a 65 éven felüliek egyelőre nem kereshetik fel. A látogatóknak legalább másfél méter távolságot kell betartaniuk és zárt térben maszkot kell viselniük - írja a közlemény.
    Ezen a héten a Hóhérok című színdarabot tárja a közönség elé a Miskolci Nemzeti Színház, a teátrum az elmúlt hetek hagyományát követve ismét elhozza egyik előadásának felvételét közösségi oldalán. Csütörtöktől a 2018-ban bemutatott Hóhérok című fekete komédia látható Béres Attila rendezésében. Az előadás felvétel csütörtök este 19 órától egészen vasárnap este 22 óráig érhető el a Miskolci Nemzeti Színház Facebook-oldalán.
    A virtuális térben házhoz megy az Avasi Borbarangolás Kanapéfesztivál. A rendezvény online változatának programjában többek között virtuális beszélgetésekkel, borbemutatókkal és koncertekkel készülnek a szervezők, akik a támogatni szeretnék a bükki borvidék borászait és a környék vendéglátóit, valamint adománygyűjtést szerveznek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház részére. Az eseményeket szombaton az Avasi Borangolás Facebook és Youtube oldalán lehet majd élőben követni - áll az összegzésben.

Kelta falu nyomait tárták fel a régészek Debrecenben

A múzeum régészei - akik a mostani  időszakban is folyamatosan végzik a munkájukat - egy beruházást megelőző régészeti feltárás közben bukkantak rá az értékes leletekre a tócóskerti lakótelep térségében, a Derék utca végén található területen.
    A mintegy nyolcezer négyzetméter nagyságú terület a Tócó-patak keleti, enyhén a vízfolyás felé lejtő partján található. A feltáráson napvilágra került egy késő vaskori, valószínűleg a Kr.e. 3-2. századra keltezhető kelta falu részlete. A falu hét, félig földbe mélyített, téglalap alakú házát sikerült feltárniuk a régészeknek.
    Az ilyen korú településekre jellemző leletek - kerámia, csontból, vasból és agyagból készült használati tárgyak, az általuk tartott és vadászott állatok csontmaradványai - mellett a három hétig folytatott kutatás érdekessége, hogy ekkora késő vaskori falurészlet eddig még nem volt ismert Debrecen határában - közölte a múzeum.

Új forgalomirányítási rendszer fejlesztését támogatja az NKFI Hivatal

 A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) több mint 577 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg új forgalomirányítási rendszer fejlesztésére a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. vezette konzorciumnak - közölte a Főmterv az MTI-vel szerdán.

    A projekt összköltsége meghaladja az 1 milliárd forintot. A Főmtervhez konzorciumi tagként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is csatlakozott. A Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása című kiírást 45 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg az NKFI Hivatal kutatóintézetek, vállalati kutatóhelyek és vállalkozások számára.     A Főmterv és a BME fejlesztése digitálisan az eddigieknél hatékonyabb döntéstámogató rendszert hozna létre összekapcsolt adatforrások hasznosításával. A hagyományos forgalomirányítás tapasztalatok alapján dolgozik, és általános megoldásokat javasol, míg a projekt eredményeként megszülető rendszer új szemléletű közlekedésszervezési stratégiát alkot - írták.     A Főmterv 1950-ben alakult, majd a rendszerváltást követően, 1992-ben a dolgozói vásárolták meg. A tervező vállalat az elmúlt évtizedek során részt vett többek között a négyes metró építésében, a hármas metró és a Széll Kálmán tér felújításában, számos fővárosi és vidéki út-, híd-, közmű- és vasúttervezésben.       Nettó árbevétele a nyilvános cégadatok szerint 2017-ben megközelítette az 5 milliárd forintot, 2018-ban a 6,5 milliárd forintot. Adózott eredménye ugyanekkor 94,6 millió forintról 132 millió forintra nőtt.

A zöldenergia-projektek növekvő veszélyt jelentenek a természetvédelmi területekre egy új kutatás szerint

London, 2020. március 25., szerda (MTI) - Növekvő veszélyt jelentenek a zöldenergia-beruházások a természetvédelem szempontjából kulcsfontosságú területekre - figyelmeztet egy új kutatás, amely szerint már több mint 2200 szél-, nap- és vízerőművet emeltek a Föld korábban érintetlen vadonjaiban.

    A Global Change Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint - amelyet a BBC News ismertet - a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények 17 százaléka természetvédelmi területen létesült, és további 900 projekt megvalósítása van folyamatban az élővilág sokfélesége szempontjából kulcsfontosságú területeken.
    A zölderőművek gyakran sokkal nagyobbak, mint a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagot hasznosító erőművek, ugyanannyi energia szélből vagy napfényből való előállításához akár 10-szer akkora területre is szükségük lehet, mint a szén- vagy gázerőműveknek.
    Egy nemzetközi kutatócsoport 12 500 zöldberuházás fekvését vizsgálta meg, és megállapította, hogy közülük több mint 2200-at az érintetlen vadonban, természetvédelmi területen vagy különösen gazdag élővilágú térségekben létesítettek. 169 projekt olyan szigorúan védett területen valósult meg, ahol egyáltalán nem lenne szabad fejlesztési tevékenységet folytatni.
    Az energiatermelő létesítmények és az azokat övező infrastruktúra, mint amilyenek az odavezető közutak vagy a megnövekedett emberi tevékenység, hihetetlen károkat okozhatnak a természeti környezetben - hívja fel a figyelmet Jose Rehbein, az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
    A kutatók szerint a vízerőművek Afrikában és Ázsiában a táj jelentős megváltozását okozhatják, az ilyen fejlesztési projektek nem összeegyeztethetők a biológiai sokféleség megőrzésére tett erőfeszítésekkel. Az olyan energiaprojektekhez, mint a napelemtelepek, gyakran új utakra van szükség, és a létesítményeket kiszolgáló személyzet olykor a létesítmények közvetlen közelében telepszik le.
    A természetre gyakorolt káros hatást tekintve jelenleg nyugat-európai országok okozzák a legtöbb kárt, Németországban például 258 zölderőmű működik természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú területen. Spanyolországban is hasonló a rossz helyen fekvő erőművek száma, míg Kínában 142 létesítmény működik olyan helyen, ahol nem kellene.
    A kutatókat különösen aggasztja a jövőbeni helyzet alakulása Afrikában és Ázsiában, ahol valószínűleg megnő a megújuló energiaforrások iránti igény. Becsléseik szerint a következő nyolc évben 42 százalékkal emelkedhet a természetvédelmi szempontból fontos területen működő zölderőművek száma.
    Nepálban már több mint 100 vízerőmű működik védett területeken, Indiában 74 van épülőben fontos természetvédelmi övezetekben. Tanzániában a kormány most adott engedélyt egy hatalmas duzzasztógát és vízerőmű építésére a világörökségi listán is szereplő Selous Nemzeti Parkban, ahol nagy terület élővilágát teszi tönkre a beruházás.
    James Allan, az Amszterdami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik kiemelt szerzője szerint legtöbbször csak a rossz tervezés az oka a helyzetnek. A tanulmány szerzői szerint az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell megtervezni és engedélyezni a megújuló forrásból energiát előállító üzemeket.
    A kutatás rámutat arra az ellentmondásra, hogy miközben sok fejlődő országban éppen a kihalási válsághoz is hozzájáruló klímaváltozás miatt építenek megújuló energiaforrást hasznosító erőműveket, olykor ezek a létesítmények éppen maguk jelentenek veszélyt az élővilágra, amikor védett területen építik fel őket.

KOMPAKT VÁROS LEGYEN BUDAPEST, VAGY INKÁBB A VASÚTI AGGLOMERÁCIÓT ERŐLTESSÜK?

A volt budapesti főpolgármester, Tarlós István neve által fémjelzett, elavult, leginkább a múlt század 70-es éveit idéző, az autóhasználat kiszolgálására épülő várospolitikai elképzeléseit az elmúlt hónapokban az ellenzéki és a kormányzati oldalon is leváltották olyan progresszív elképzelések, amelyek, felismerve a a túlzott autóforgalom okozta ökológiai, egészségügyi, életminőségi és gazdasági problémáit, egy olyan város kialakítást tűzték ki célul, ahol az autóforgalom visszaszorul, a levegőminőség javul, és a közterek jelentős részét visszakapják az emberek.
Qubit
tovább