A pandémia ellenére rekord látogatószámmal zárt november 21-én a 17. Velencei Építészeti Biennálé, a több mint hat hónapig tartó kiállítást idén 300 ezer látogató kereste fel az utazási korlátozások és szigorú biztonsági követelmények dacára is.

 Az eredetileg 2020-ra tervezett rendezvényt a világjárvány miatt halasztották az idei évre. Bár néhány állandó pavilonnal rendelkező ország így is távol maradt, a biennálén 60 nemzet vett részt, közülük három ország - Grenada, Irak és Üzbegisztán - első alkalommal szerepelt - írta az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében a Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítását rendező Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum.

    Mint felidézték, a How will we live together? (Hogyan fogunk együtt élni?) címet viselő központi kiállításra - melynek főkurátora Hashim Sarkis volt - 114 építész kapott meghívást.

    A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díjat az Egyesült Arab Emírségek Wetland projektje nyerte el, a főkurátori kiállítás legkiemelkedőbb résztvevőjének járó díjat pedig a raumlaborberlin (Németország) kapta. Életműdíjjal ismerték el a spanyol építész és teoretikus, Rafael Moneo munkásságát. Idén egy speciális "in memoriam" Arany Oroszlánt is kiosztottak, amellyel Lina Bo Bardi (1914-1992), a brazil modernizmus egyik legjelentősebb alakja előtt tisztelgett a mustra.

    A Magyar Pavilon Othernity - Modern örökségünk újrakondicionálása címet viselő kiállítása - melynek kurátora Kovács Dániel, kurátori teamjét pedig a Paradigma Ariadné építészei, Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs és Smiló Dávid alkotják - nemzetközi együttműködésben valósult meg: 12 emblematikus budapesti modern épület újragondolására 12 közép- és kelet-európai építésziroda adott újszerű választ.

    A kiállítás a főtémához kapcsolódva Magyarország 20. század második feléből származó épített örökségének jelentésére, sorsára fókuszálva egy olyan globális problémát, a modern építészeti örökség politikai, társadalmi, de fenntarthatósági szempontból is izgalmas témáját dolgozta fel, amely ezt a régiót különösen foglalkoztatja - emlékeztettek a közleményben.

    Az Othernity a magyar pavilon történetének első, széleskörű nemzetközi együttműködésen alapuló kiállítási projektje, amelyet 2019-ben egy budapesti nemzetközi workshop készített elő. Az egyes épületekhez kapcsolódó 2020-21-es felvezető budapesti programok után idén augusztusban a Curators Collective Midissage program részeként a magyar pavilonban két beszélgetést is tartottak, melyek résztvevői a feltörekvő kelet-közép-európai építészirodák közötti, illetve a nemzeti pavilonok közötti együttműködés lehetőségeit vitatták meg.

    "A visszhang és fogadtatás alapján úgy ítélem meg, hogy jól döntöttünk, amikor ezt a projektet választottuk ki a velencei szereplésre. A kiállítás egyszerre mintaszerű kollaboratív gyakorlat, örökségvédelmi kutatás és kortársi reflexió, amely egy nemzetközileg is releváns kérdést helyezett a középpontba és friss vizuális formanyelvvel párosult"- idézte a közlemény Fabényi Julia nemzeti biztost, a Ludwig Múzeum igazgatóját.

    A Velencei Biennálén idén a lengyel pavilon Trouble in Paradise projektjében is szerepeltek magyar kiállítók, az Olasz Pavilon "CITY X Venice" virtuális szekciójába pedig Bachman Gábor építész kapott meghívást.

    A magyar pavilon kiállítását a közönség Velence után Budapesten, a Ludwig Múzeumban is láthatja 2021. december 9-től 2022. január 16-ig.

Honlap és mobilapplikáció készült a debreceni zsidótemetőről az Őrváros Közalapítvány, az Életminőség Alapítvány és a Debreceni Zsidó Hitközség együttműködésének eredményeként

    Puskás István (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere a kulturális innováció, a felekezeti és városi együttműködés, illetve a kegyeletpolitika újabb állomásaként értékelte az egységes, szakmailag ellenőrzött temetői adatbázis és a térinformatika publikációjaként létrejött fejlesztést.

    Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke azt mondta, a zsidó vallásban, a zsidó emberek életében fontos szerepet tölt be a temető. A debreceni zsidótemető zarándokhely is, amelyet ezentúl a világ bármely pontjáról bejárhatnak az applikáció letöltésével az érdeklődők.

    Mazsu János, a program szakmai vezetője hozzátette: 6-7 éves munka eredményeként készült el a térinformatikai adatbázis, amely immár elérhető az interneten.

    Az applikáció letöltése után nevekre is rá lehet keresni, de virtuálisan is bejárható a Monostorpályi úti temető. A szakember felidézte, hogy 1840-ben kaptak a zsidók letelepedési engedélyt Debrecenben, és 1841-ben temettek először a sírkertbe.

    A feltáró munkák során nyolcezer sírt azonosítottak, felkutatva a sírban fekvők adatait is. Mintegy háromszáz olyan sír van a temetőben, amely mára annyira megrongálódott, hogy azonosítása nem lehetséges, vagy hosszú, más típusú kutatással lehet esetleg eredményes - tette hozzá.

    Az applikációban külön lehet keresni a temetőben nyugvó rabbikra, Debrecen közéletének egykori kiemelkedő zsidó tagjaira, a különféle háborúkban hősi halált halt zsidó katonákra és a holokauszt áldozataira - sorolta Mazsu János.

    Az egyedülálló keresőrendszert a sajtótájékoztatón Papp József temető- és helytörténeti szakértő mutatta be.