Lógó banner

2020. május 14., csütörtök

Online kulturális programok és újra megnyitó turisztikai helyszínek várják az érdeklődőket

Online kulturális programok és újra megnyitó turisztikai helyszínek várják az érdeklődőket, az események többek között a Magyar Nemzeti Múzeumot (MNM), a tatabányai Bányászati és Ipari Skanzent, a Bükki Nemzeti Parkot, valamint a Miskolci Nemzeti Színházat érintik - tudatták a szervezők szerdán az MTI-vel.

    Kommenteket és hozzászólásokat vár csütörtökig a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), amelyben arra keresik a választ, hogy kinek mi az első gondolata a múzeumról. A kommüniké kiemeli, hogy a Közösségek Hete keretében kiderülhet, milyen sokféleképpen gondolkodnak a látogatók MNM-ről.
    A május 18-i múzeumi világnap alkalmából a hétvégén ingyenes lesz a belépés a tatabányai Bányászati és Ipari Skanzenbe. A szabadtéri gyűjtemény távolságtartás mellett látogatható, a kasházban és a főépületben kötelező maszkot viselni, a többi bemutatóterem zárva tart.
    Korlátozott nyitvatartási időben és csökkentett szolgáltatásokkal várja a vendégeket a hétvégétől ismét a szigetvári vár. A műemlék területére csak szájmaszkban lehet belépni és az egymástól való kétméteres védőtávolság tartását várják el az emberektől - olvasható a közleményben.
 Nógrád megyében újra látogatható a világörökségi Hollókő vára és az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. A vár a zárt terek kivételével látogatható. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet a 65 éven felüliek egyelőre nem kereshetik fel. A látogatóknak legalább másfél méter távolságot kell betartaniuk és zárt térben maszkot kell viselniük - írja a közlemény.
    Ezen a héten a Hóhérok című színdarabot tárja a közönség elé a Miskolci Nemzeti Színház, a teátrum az elmúlt hetek hagyományát követve ismét elhozza egyik előadásának felvételét közösségi oldalán. Csütörtöktől a 2018-ban bemutatott Hóhérok című fekete komédia látható Béres Attila rendezésében. Az előadás felvétel csütörtök este 19 órától egészen vasárnap este 22 óráig érhető el a Miskolci Nemzeti Színház Facebook-oldalán.
    A virtuális térben házhoz megy az Avasi Borbarangolás Kanapéfesztivál. A rendezvény online változatának programjában többek között virtuális beszélgetésekkel, borbemutatókkal és koncertekkel készülnek a szervezők, akik a támogatni szeretnék a bükki borvidék borászait és a környék vendéglátóit, valamint adománygyűjtést szerveznek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház részére. Az eseményeket szombaton az Avasi Borangolás Facebook és Youtube oldalán lehet majd élőben követni - áll az összegzésben.

2020. április 27., hétfő

Kelta falu nyomait tárták fel a régészek Debrecenben

A múzeum régészei - akik a mostani  időszakban is folyamatosan végzik a munkájukat - egy beruházást megelőző régészeti feltárás közben bukkantak rá az értékes leletekre a tócóskerti lakótelep térségében, a Derék utca végén található területen.
    A mintegy nyolcezer négyzetméter nagyságú terület a Tócó-patak keleti, enyhén a vízfolyás felé lejtő partján található. A feltáráson napvilágra került egy késő vaskori, valószínűleg a Kr.e. 3-2. századra keltezhető kelta falu részlete. A falu hét, félig földbe mélyített, téglalap alakú házát sikerült feltárniuk a régészeknek.
    Az ilyen korú településekre jellemző leletek - kerámia, csontból, vasból és agyagból készült használati tárgyak, az általuk tartott és vadászott állatok csontmaradványai - mellett a három hétig folytatott kutatás érdekessége, hogy ekkora késő vaskori falurészlet eddig még nem volt ismert Debrecen határában - közölte a múzeum.

2020. április 3., péntek

Új forgalomirányítási rendszer fejlesztését támogatja az NKFI Hivatal

 A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) több mint 577 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg új forgalomirányítási rendszer fejlesztésére a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. vezette konzorciumnak - közölte a Főmterv az MTI-vel szerdán.

    A projekt összköltsége meghaladja az 1 milliárd forintot. A Főmtervhez konzorciumi tagként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is csatlakozott. A Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása című kiírást 45 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg az NKFI Hivatal kutatóintézetek, vállalati kutatóhelyek és vállalkozások számára.     A Főmterv és a BME fejlesztése digitálisan az eddigieknél hatékonyabb döntéstámogató rendszert hozna létre összekapcsolt adatforrások hasznosításával. A hagyományos forgalomirányítás tapasztalatok alapján dolgozik, és általános megoldásokat javasol, míg a projekt eredményeként megszülető rendszer új szemléletű közlekedésszervezési stratégiát alkot - írták.     A Főmterv 1950-ben alakult, majd a rendszerváltást követően, 1992-ben a dolgozói vásárolták meg. A tervező vállalat az elmúlt évtizedek során részt vett többek között a négyes metró építésében, a hármas metró és a Széll Kálmán tér felújításában, számos fővárosi és vidéki út-, híd-, közmű- és vasúttervezésben.       Nettó árbevétele a nyilvános cégadatok szerint 2017-ben megközelítette az 5 milliárd forintot, 2018-ban a 6,5 milliárd forintot. Adózott eredménye ugyanekkor 94,6 millió forintról 132 millió forintra nőtt.

2020. március 26., csütörtök

A zöldenergia-projektek növekvő veszélyt jelentenek a természetvédelmi területekre egy új kutatás szerint

London, 2020. március 25., szerda (MTI) - Növekvő veszélyt jelentenek a zöldenergia-beruházások a természetvédelem szempontjából kulcsfontosságú területekre - figyelmeztet egy új kutatás, amely szerint már több mint 2200 szél-, nap- és vízerőművet emeltek a Föld korábban érintetlen vadonjaiban.

    A Global Change Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint - amelyet a BBC News ismertet - a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények 17 százaléka természetvédelmi területen létesült, és további 900 projekt megvalósítása van folyamatban az élővilág sokfélesége szempontjából kulcsfontosságú területeken.
    A zölderőművek gyakran sokkal nagyobbak, mint a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagot hasznosító erőművek, ugyanannyi energia szélből vagy napfényből való előállításához akár 10-szer akkora területre is szükségük lehet, mint a szén- vagy gázerőműveknek.
    Egy nemzetközi kutatócsoport 12 500 zöldberuházás fekvését vizsgálta meg, és megállapította, hogy közülük több mint 2200-at az érintetlen vadonban, természetvédelmi területen vagy különösen gazdag élővilágú térségekben létesítettek. 169 projekt olyan szigorúan védett területen valósult meg, ahol egyáltalán nem lenne szabad fejlesztési tevékenységet folytatni.
    Az energiatermelő létesítmények és az azokat övező infrastruktúra, mint amilyenek az odavezető közutak vagy a megnövekedett emberi tevékenység, hihetetlen károkat okozhatnak a természeti környezetben - hívja fel a figyelmet Jose Rehbein, az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
    A kutatók szerint a vízerőművek Afrikában és Ázsiában a táj jelentős megváltozását okozhatják, az ilyen fejlesztési projektek nem összeegyeztethetők a biológiai sokféleség megőrzésére tett erőfeszítésekkel. Az olyan energiaprojektekhez, mint a napelemtelepek, gyakran új utakra van szükség, és a létesítményeket kiszolgáló személyzet olykor a létesítmények közvetlen közelében telepszik le.
    A természetre gyakorolt káros hatást tekintve jelenleg nyugat-európai országok okozzák a legtöbb kárt, Németországban például 258 zölderőmű működik természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú területen. Spanyolországban is hasonló a rossz helyen fekvő erőművek száma, míg Kínában 142 létesítmény működik olyan helyen, ahol nem kellene.
    A kutatókat különösen aggasztja a jövőbeni helyzet alakulása Afrikában és Ázsiában, ahol valószínűleg megnő a megújuló energiaforrások iránti igény. Becsléseik szerint a következő nyolc évben 42 százalékkal emelkedhet a természetvédelmi szempontból fontos területen működő zölderőművek száma.
    Nepálban már több mint 100 vízerőmű működik védett területeken, Indiában 74 van épülőben fontos természetvédelmi övezetekben. Tanzániában a kormány most adott engedélyt egy hatalmas duzzasztógát és vízerőmű építésére a világörökségi listán is szereplő Selous Nemzeti Parkban, ahol nagy terület élővilágát teszi tönkre a beruházás.
    James Allan, az Amszterdami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik kiemelt szerzője szerint legtöbbször csak a rossz tervezés az oka a helyzetnek. A tanulmány szerzői szerint az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell megtervezni és engedélyezni a megújuló forrásból energiát előállító üzemeket.
    A kutatás rámutat arra az ellentmondásra, hogy miközben sok fejlődő országban éppen a kihalási válsághoz is hozzájáruló klímaváltozás miatt építenek megújuló energiaforrást hasznosító erőműveket, olykor ezek a létesítmények éppen maguk jelentenek veszélyt az élővilágra, amikor védett területen építik fel őket.

2020. március 8., vasárnap

KOMPAKT VÁROS LEGYEN BUDAPEST, VAGY INKÁBB A VASÚTI AGGLOMERÁCIÓT ERŐLTESSÜK?

A volt budapesti főpolgármester, Tarlós István neve által fémjelzett, elavult, leginkább a múlt század 70-es éveit idéző, az autóhasználat kiszolgálására épülő várospolitikai elképzeléseit az elmúlt hónapokban az ellenzéki és a kormányzati oldalon is leváltották olyan progresszív elképzelések, amelyek, felismerve a a túlzott autóforgalom okozta ökológiai, egészségügyi, életminőségi és gazdasági problémáit, egy olyan város kialakítást tűzték ki célul, ahol az autóforgalom visszaszorul, a levegőminőség javul, és a közterek jelentős részét visszakapják az emberek.
Qubit
tovább

2019. június 16., vasárnap

Százéves a budapesti Palatinus strand

Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a fővárosi Palatinus strand - hangzott el az M1 aktuális csatorna szombati műsorában.

    Czinege Szilvia, a Palatinus Gyógy-, Strand- és Hullámfürdő értékesítési és marketing igazgatója a műsorban elmondta, Európa legnagyobb szabadtéri medencéjének számított a Palatinus, amikor 1919-ben átadták, 5000 négyzetméternyi egybefüggő vízfelületével.
    A Palatinusnak volt gyógyvizes és hullámmedencéje, az utóbbit mind a mai napig ugyanaz a szerkezet üzemelteti - tette hozzá.
    Kitért arra, hogy a margitszigeti strand nagyon népszerű volt, egy-egy nyári napon több mint tízezer ember váltott jegyet, ezért volt szükség arra, hogy az 1930-as években bővítsék.
    A Palatinus nagyon népszerű a külföldi turisták körében is: napjainkban a nyári időszakban akár a 40 százalékot is elérheti az arányuk a látogatók között - mondta az igazgató.

2019. június 5., szerda

Könyves pavilonná alakítottak át egy telefonfülkét Győrben

  A közlemény idézi Radnóti Ákos  alpolgármestert, aki a hétfői átadón elmondta, hogy az átalakított pavilonba mindenki beviheti azokat a könyveket, amelyeket megunt, és elviheti belőle azokat, amelyeket szeretne elolvasni.
    A cél, hogy kialakuljon egy olvasó, egymással beszélgető közösség - hangsúlyozta.
    A régi telefonfülkében egy kisszéket is elhelyeztek, esténként pedig világítás segít az olvasásban.
    A pavilonban háromszáz kötet található, amelyeket a győriek adományoztak a Dr. Kovács Pál Könyvtárnak és Közösségi Térnek.  A könyvtár biztosítja, hogy a könyv- és újságkínálat mindig megfelelő legyen.

2019. március 11., hétfő

D_MTZ20190309001

Budapest, 2019. március 9. Családi fotó a V4 építészeti szövetségei 2008-ban kötött együttműködési megállapodása megújításának résztvevőiről a Magyar Építőművészek Szövetsége Budapesti székházában 2019. március 9-én. Az asztalnál (b-j): Oleg Hamann, a Cseh Építőművészek Szövetségének elnöke, Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke, Jerzy Grochulski, a Lengyel Építőművész Szövetségének alelnöke és Juraj Herman, a Szlovák Építőművészek Szövetségének elnöke . Mögöttük (b-j): Mikó László, a MÉSZ külügyi bizottságának vezetője, Serban Tiganas, az Építészek Nemzetközi Szövetségének (Union Internationale des Architectes, UIA) főtitkára, Dominika Hasinska, Lengyelország  budapesti nagykövetségének titkára, Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára,Vizi László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális Diplomáciai Főosztályának vezetője, Irena Götzová, Csehország budapesti nagykövet helyettese,  Pavol Hamzík, Szlovákia budapesti nagykövete és Nikos Finkitakis, Union Internationale des Architectes, UIA alelnöke (b-j). MTI/Máthé Zoltán

2019. március 6., szerda

Megújultak a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképei

A munkához a kormány 600 millió forintos támogatást nyújtott és további 150 millió forint állt rendelkezésre az önkormányzatok intézkedési terveinek megvalósításához - mondta.
 
 A helyettes államtitkár az egyik égető környezetvédelmi problémának nevezte a zajterhelést, amelynek vizuális megjelenési formái a zajtérképek. A stratégiai zajtérképek elkészítésére az uniós adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint a zajcsökkentési tervek, jogszabályok megalapozása érdekében volt szükség, illetve kutatási célokat is szolgál - tette hozzá.

    László Tibor Zoltán beszélt arról is, hogy Budapest és vonzáskörzete zajtérképének elkészítése korábban akadályokba ütközött, de 2017-ben egy jogszabály módosításával ez megoldódott. A térképek elkészítése a nonprofit kft. feladatkörébe került, ám az intézkedési tervek elkészítése továbbra is önkormányzati feladatkör.

    Béres András, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a 2017-es kormányhatározat alapján a kft. Budapest és vonzáskörzete, Szeged, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs és Győr stratégiai zajtérképét készítette el. A térképek a www.zajterkepek.hu oldalon érhetők el, és átadták az önkormányzatoknak is.

    Az ügyvezető ismertette, hogy az európai uniós jogszabályi környezet a települések méretétől, a lakosság számától függően határozza meg, hogy mely települések esetében szükséges a stratégiai zajtérkép elkészítése. A zajtérképeket 5 hónap alatt készítették el.
 
  Hozzátette, a zajtérképek számítások, modellezések alapján készültek, méréssel a helyszínen nem ellenőrizhetők. Hosszú idejű átlagok figyelembevételével mutatják be a terhelési szintet, és így teszik lehetővé a szintén hosszú távú stratégiai kidolgozását, valamint a megfelelő források esetén a koncentrált beavatkozást például a túlzott mértékben terhelt területeken - közölte.

    Kitért arra is, hogy a nagy repülőterek zajtérképének elkészítése a repülőterek feladata, éppen ezért a budapesti Liszt Ferenc repülőtér környezetében a repülési zajból eredő zajterhelési szint a honlapon nem található meg.

2018. november 6., kedd

Kastély Erdélyben program

Vaktérképen lehet megkeresni, hol találhatók a játékban szereplő kastélyok, kúriák. Ezzel a térképen tájékozódást lehet gyakorolni, ugyanakkor az épületekről is hasznos információkkal szolgál - hangzott el az M5 kulturális csatorna szombat esti híradójában.

   A Le a kalappal! című játék a különböző társadalmi rétegek és történelmi korok öltözködésére tanít: a kisebbek képek, a nagyobbak leírás alapján állíthatják össze, mit viselt egy erdélyi nemes, polgár vagy paraszt.

  A kisgyerekek, főleg a négy-tízéves korosztály betekintést nyerhet az erdélyi kastélyok történelmébe és az azokhoz kapcsolódó érdekességekbe, például a parkok dendrológiai ritkaságaiba, a korabeli ételek, fűszerek használatába, különböző eszközök, szerszámok, társadalmi rétegződések témáiba - mondta Kémenes Ibolya, a Kastély Erdélyben program játékfejlesztője.
 
  A játékokat létrehozó Kastély Erdélyben-program az erdélyi kastélyok revitalizációját szolgálja, és a kastélyok hosszú távú fenntarthatóságára keres megoldásokat.

   Nagyon fontos a pedagógusok jelenléte, szeretnék, ha tanórákon és azokon kívül is lehetne ezeket a játékokat használni. Minél szélesebb körbe el akarják juttatni a programot, hogy egyre többen tudjanak játszani, ezért szerveznek pedagógusoknak szóló napot - tette hozzá Fóris Réka programmenedzser.

   Mint elhangzott, a játékok élményalapú tanulást kínálnak, akik kipróbálják, belecsöppenhetnek az adott korok világába. A szervezők a Kastély Erdélyben-program rendezvényein kívül az iskolákban is ismertté szeretnék tenni a játékok segítségével Erdély ezen épített kincseit.